Irány a Vidámpark!!!
Egy megkeresés kapcsán egyszercsak ott álltunk a Budapesti Vidámparban az idő által megrágcsált gyermekjátékok között és felhangzott a kérdés,"tudnánk-e kezdeni valamit velük?"
Természetes, hogy nem tudtunk ellenállni a kis szomorkodó szürke arcú kisnyulak és macik árválkodó pillantásainak és úgy döntöttünk, színesebbé tesszük a megjelenésüket.
A megbeszélések során megtudtuk, hogy 9 játékot egy fogadókaput és egy épületet kell a megadott témához igazítani, aminek a neve Dzsungel Mese Park lesz.
Természetesen mindezt rekord rövid idő alatt, így hát egyből nekiestünk a tervezésnek.
Megformáltunk öt állat karaktert, akik segítségével egységesebbé tudtuk tenni a különböző játékokat, ugyanakkor majd vicces megjelenésükkel közelebb kerülhetnek a gyerekek szívéhez.
A közel egy hónapos tervezést követően végre belevethettük magunkat a fizikai munkába.
A feladat összetettsége és a rövid határidő miatt segítségre szorultunk, így mivel az East Block eredeti felállásban már úgysem működött, logikus lépés volt az éppen ráérő és magukban hatalmas munkakedvet és mégtöbb gyermeki infantilizmust érző csapattagokat megnyerni a projekt számára. A két év filmezés és a tuningautók világa után teljesen új színfoltot jelentett ez a fajta megmérettetés.
A tervezés után a második lépcsőt a műhelymunka jelentette. Három hónapra elvonultunk a külvilágtól és elmerültünk a hinták, hajók, kisautók és állatkák világába.
Persze nem csak a számunkra megszokott, rutinnak számító feladatokat kellett elvégezni, rengeteget, új dolgot tanultunk.
Hogyan lehet hungarocellből, gipszből és műgyantából 3D-s kisállatot faragni, vagy olyan hajóárbocot készíteni, amin a vitorla örök időt álló a gyantától de mégsem skalpolja meg a játszadozó gyermekeket.
Hogy egy alig több mint egy köbméteres minibuszba igenis elfér egy négyfős kiránduló csapat, vagy éppenséggel lehet annyi szép bambuszt vásárolni Magyarországon, amiből 3és fél vietnámi falut fel lehet építeni.
Vagy ha túléled a hungarocell kockák faragásával járó katasztrófafilmekbe illő hóvihart, akkor a felső rétegek alatt igenis megtalálható egy ősi inka szobor.
Miután ezekkel, a műhelybölcsességekkel tapasztaltabbak lettünk, eljött az idő hogy a friss tavaszi szellővel, a későn ébredő medvékhez hasonlatosan kidugjuk az orrunk a műhelyből és a park területén az épület dekorálásnál kamatoztassuk friss tudásunkat.
Amikor azt hittük, hogy a nehezén már túl vagyunk akkor kellett szembesülnünk a papíron megálmodott 7 méteres vulkán és 14 méteres inkafej valódi méreteivel! Ami a monitoron két klikkeléssel megvalósítható volt, élőben újabb egy hónap kemény munkát állított elénk.
Így üzembe helyeztük életünk első működő vulkánját, belemerültünk az ősi inka építészet rejtelmeibe és 5 km bambusz felhasználásával beborítottunk úgy 200 négyzetméternyi felületet.
Ezenkívül megtanultuk, hogy a hungarocell megolvad ha a közelében hegesztesz, hogy a műnövényeknek bizony bírnia kell a 120km/h sebességű szelet is, hogy az instant leves ha nem is tápláló és vitamin dús, de hidegben jólesik, hogy a sufni mélyéről előkerült kötelek bizony nem olyan erősek mint amilyennek látszanak és hogyha olyan dolgokat alkotsz amelyeket mások nem is nagyon tudnak elképzelni, akkor az az emberekből őszinte mosolyt tud előcsalni.
Egy rövidebb felvezetésben így lehetne összefoglalni négy hónap folyamatos munkát, alkotást és tapasztalatgyűjtést. Az ez idő alatt készült fényképeket és filmkockákat folyamatosan tárjuk majd elétek, hogy részesei lehessetek Ti is ennek a nem mindennapi projektnek. Persze mindezt élőben is megnézhetitek a Budapesti Vidámpark Dzsungel Mese Parkjában!
Képek: |
   |
